2012. május 2-án
XII. alkalommal szervezték meg,
a XXI. Festum Varadinum keretében,
a Civil Társadalom Napját,
a nagyváradi Ady Endre Líceumban.
·
Előadások hangzottak el.
·
Aláírtak a Biharország Civil Társulás
alapító okiratát.
A rendezvény szervezői ezúttal
is a Bihar Megyei
és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ), a
debreceni Megyei Népfőiskolai Egyesület, a berettyóújfalui Bihari
Szabadművelődési és Népfőiskolai Egyesület, a Nagyváradi Civil Kerekasztal, a
Sapientia Varadiensis Alapítvány, valamint a Varadinum Kulturális Alapítvány
voltak.
A megjelenteket dr. Fleisz János, a BINCISZ elnöke
köszöntötte, kiemelten a derecskei küldöttséget. Arra emlékeztette őket:
tizenegy évvel ezelőtt a biharországi és a nemzeti összetartozás jegyében
kezdeményezték A Civil Társadalom Napját. Ugyanakkor felidézte az első,
1992-ben zajlott Festum
Varadinum körmenetét is, amikor a Bazilika kertje „hemzsegett”
az embertömegektől. Megjegyezte: változtak az idők, manapság az egymás mellé rendelt
rétegrendezvények ugyan nem tudnak ennyi érdeklődőt megmozgatni, de azért
eredményeket és értékeket képesek felmutatni. A jövővel kapcsolatban
kifejtette: szeretnének a város felé nyitni, így valószínű, hogy változtatni
fognak a Civil
Nap lebonyolításának módján.
Az üdvözlő szavak után dr. Fleisz János, a BINCISZ elnöke és Porkoláb Lajos, a
Megyei Népfőiskolai Egyesület elnöke ünnepélyesen aláírták a Biharország Civil
Társulás alapító okiratát, mely szerződés a magyarországi új civil törvényre
alapozva lehetőséget nyújt a civil mozgalmak közötti együttműködés
elmélyítésére a határ két oldalán.
Előadások
Dr. Szabó Irma, a budapesti
KultúrÁsz Közhasznú Egyesület közművelődési főtanácsadója a magyarországi új
civil törvény legfontosabb újításairól és következményeiről beszélt, felvázolva
egyúttal az anyaországi civil szervezetek tevékenységét a rendszerváltozás
után. Többek közt megtudtuk: Magyarországon jelegleg körülbelül 65 ezer civil
szervezet működik, melyek közül 3100 Hajdú-Bihar megyében. Körülbelül 50
százalékuk szabadidővel, sporttal és kultúrával kapcsolatos munkát végez.
2010-ben a bevételük 1200 milliárd forint volt és átlagosan 165 tagja van
egy-egy egyesületnek. Gondot okoz azonban, hogy a civil szervezetek 45
százaléka fővárosi és ugyanennyi százaléknak a bevétele nem haladja meg az 500
ezer forintot. A szakember arra hívta fel a figyelmet: az új törvény kimondja a
nemzetközi civil kapcsolatokban a magyarországi és határon túli rendezvényeken,
fesztiválokon való részvétel támogatását, valamint azt is, hogy határon túli
civil szervezet csak Magyarországon nyilvántartásba vett civil szervezettel együttesen
lehet támogatás kedvezményezettje.
Közös jövőnk
Jantyik Zsolt, a debreceni Méliusz Juhász
Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ igazgatóhelyettese a Közös jövőnk
Hajdú-Bihar/Magyarország programokat ismertette, melyek abból indulnak ki, hogy
a helyi közösségek a magyar társadalom alappillérei. Mindannyiunk felelőssége a
magyar jövő átörökítése a kultúra széles értelmezése által, mely gyarapodáshoz
vezet. Ennek tükrében a program három alapeleme a közösség, az identitás és a
partnerség, a gyakorlatba ültetés pedig a Klebersberg-, a Méliusz- és a
Partium-projekt keretében valósul meg, hangzott el.
Dr. Fülepné Sipos Ilona, a
derecskei Városi Művelődési Központ igazgatója a Királyok, fejedelmek útja
programot mutatta be. Kifejtette: a 2010 novemberében Szentjobbon útjára
indított kezdeményezés azokat a Hajdú-Bihar és Bihar megyei szakembereket,
polgármestereket, civil szervezeteket, magánszemélyeket és vállalkozókat
szólította meg a határ mindkét oldalán, akik hajlandóak saját és egymás helyi értékeit
összegyűjtve, egymást segítve –nem feltétlenül elérhetetlen pályázati források
megérkezésére várva– egy működő, élő, szervezett rendszert felépíteni és
működtetni, s az összefogás segítségével közösen gyarapodni. Fontos cél volt
egy olyan infrastrukturális háló létrehozása és működtetése is, mely az abban
résztvevő szereplők munkássága révén a Debrecen és Nagyvárad vonzáskörzetében
levő települések és közösségek számára korszerű formában tárják fel és
aktivizálják közös kulturális kincseinket, történelmi emlékeinket.
Dr. Fleisz János szerint a váradi önkormányzat és a civil
szervezetek közötti kapcsolat szociológiai és gyakorlati szempotból
periférikus, vagyis gyenge a helyhatósági tevékenységbe való bevonás és a
támogatás is. Jellemző: az elmúlt években a civil stratégiát nem sikerült
keresztülvinni, mert az önkormányzat csak egy szükséges valaminek tartja a
civil szervezeteket, de nem akarja megerősíteni ezeket. A BINCISZ-elnök
szerint megoldás lehet a demokrácia strukturális átszervezése, mert meglátásában
a képviseleti demokrácia csődöt mondott, a jövő pedig a részvételi demokráciáé,
melyben az illetékes szakemberek állandó jelleggel kikérik a lakosság
véleményét. Úgy fogalmazott: a civil út egy járható harmadik út, melynek önálló
módon kell alakulnia, nem a politikai tömörülések mögé bújva.
Ciucur Losonczi Antonius