Biharország

Biharország

2018. január 28., vasárnap

A MAGYAR KULTÚRÁÉRT DÍJ 2018 - DR. FLEISZ JÁNOS LAUDÁCIÓJA

2018. január 22-én, hétfő este a Szigligeti Színházban zajlott díjkiosztó gálaünnepséggel ért véget az RMDSZ által szervezett, a Magyar Kultúra Napjához kötődő rendezvénysorozat. Kulturális elismeréseket adtak át.
A Magyar Kultúráért Díjban részesült többek között dr. Fleisz János egyetemi oktató, történész. 

LAUDÁCIÓ
Dr. Fleisz János tiszteletére

1951-ben született Nagyváradon, ahol az egykori 4-es Számú Középiskolában érettségizett, majd a kolozsvári egyetem történelem szakán szerzett oklevelet. Tanárként több iskolában tanított a legtovább 28 évig, a nagyváradi Mihai Eminescu Főgimnáziumban. 1994-től főiskolákon, egyetemeken is tanít, utóbb Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetemen és a Nagyváradi Egyetemen, vendégtanárként pedig rendszeresen a budapesti ELTÉ- n és a Pécsi Tudományegyetemen. Doktori disszertációját 1995-ben védte meg Budapesten a Magyar Tudományos Akadémián, 1999-ben Bukarestben megkapta a történelemtudományok doktora fokozatot. 2000-től a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) köztestületi tagja. A Pécsi Tudományegyetemen habilitált, ahol megkapta az egyetemi magántanári címet. Jelenleg az ottani doktori bizottság tagja.
1990-óta tudományos ösztöndíjasként többször kutat Budapesten, történészként számos nemzetközi konferencián vett részt, sok szaktanulmányt és újságcikket közölt, nemrég jelent meg 20. könyve. Kutatásának vezérfonala a várostörténet és különösen Nagyvárad története, de foglalkozott az 1848-49-es eseményekkel és személyekkel, illetve az erdélyi sajtó történetével is. Munkásságának minden területét meghatározza a nemzet iránti felelősségteljes gondolkodás.
1995-ben létrehozta az EME nagyváradi fiókszervezetét, 1998-ban megalapította a Sapientia Varadiensis Alapítványt, majd 1999-ben kezdeményezte a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) létrehozását, amelyeknek elnöke lett. A Varadinum Alapítvány ügyvezetőjeként, évekig fontos szerepet játszott a rendezvény lebonyolításában. Kezdeményezte Nagyváradon a Tudomány, a Civilek Napja, illetve a Művelődés Hete- Tanulás Ünnepe rendezvénysorozatok bevezetését, 2001-ben pedig a Magyar Kultúra Napja megünneplését, amelynek 15 évig Porkoláb Lajos mellett, egyik főszervezője volt. Egyike az RMDSZ keretében 2002-ben alapított Magyar Kultúráért díj létrehozóinak és első átadóinak. Tevékenysége és következetessége miatt 2003 novemberében Budapesten a Hűség a Hazához Nagykereszttel tüntették ki. Egyéb közéleti-politikai szerepet is vállalt, így megyei tanácsos, 2000 és 2003 között előbb a Bihar megyei RMDSZ művelődési, majd civil szervezetekért és a tudományért felelős alelnöke, 2008 és 2012 között nagyváradi önkormányzati képviselő. 2012-től a Nagyvárad–velencei római katolikus plébánia egyháztanácsának tagja. 2016-ban a kolozsvári EMKE Partiumi alelnöke, 2017-ben a Partiumi Területi Kutatások Intézete (PTKI) és a Magyar Regionális Tudományi Társaság (MRTT) tagja lett. Nem mellesleg nemzetközi sakk versenybíró is.  
E kiemelkedő, sokrétű és elkötelezett munka elismeréseként terjesztették fel dr. Fleisz Jánost a Magyar kultúráért-díjra.
Örömmel tölt el, hogy közeli szemtanúja lehettem dr. Fleisz János munkásságának és az is, hogy őt és feleségét, Judit asszonyt, aki kitartó segítője férjének, barátaimnak tudhatom.

Lejegyezte:
Kelemen Mária, a BINCISZ (BIHAR MEGYEI ÉS NAGYVÁRADI CIVIL SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE) alapító tagja, a VARADINUM KULTURÁLIS ALAPÍTVÁNY egykori kurátora



2018. január 27., szombat

Könyvbemutató és kiállítás Csökmőn

A Magyar Kultúra Ünnepe 2018 keretében január 25-én csütörtökön Csökmőn egy értékes kiállítás megnyitásával egy időben bemutatták dr. Fleisz János nagyváradi történész, egyetemi tanár, Nagyvárad művelődési élete 1940-1944 című könyvét. A szerzővel ezúttal is Porkoláb Lajos, a Megyei Népfőiskolai Egyesület elnöke beszélgetett. A rendezvény végén dedikálásra került sor.

Balról jobbra: Kiss Andrea, dr. Fleisz János és Porkoláb Lajos.

További képek >>>

Egy felemás korszak története

2018. január 19-én, pénteken délután a váradi Lorántffy központban mutatták be a Magyar Kultúra Ünnepe 2018. rendezvénysorozat keretében dr. Fleisz János: Nagyvárad művelődési élete 1940–1944 című kötetét.

Tizennyolc éve szervezi közösen Nagyvárad és Berettyóújfalu a Magyar Kultúra Ünnepét, idézte fel a péntek délutáni kötetbemutatón a múltat Fleisz János huszadik önálló kötetének a bemutatója alkalmából, kifejtve azt, hogy a két város közös szervezése a bihari összetartozást példázza, ami kihatott a testvérvárosi kapcsolatokra is. Hozzátette, hogy a kultúrának közösségformáló ereje van, és bár a politika megosztja a magyar közösségeket, a kultúra szerepe az összefogás erősítése, ezért politikai állásponttól függetlenül mindenkinek együtt kell ünnepelnie a Magyar Kultúra Ünnepét. A továbbiakban a Nagyvárad művelődési élete 1940–1944 című könyvet bemutató Porkoláb Lajos berettyóújfalui művelődésszervezőről elmondta, neki nagy szerepe van abban, hogy folytathatják ezt az eseménysorozatot. Ehhez kapcsolódva maga Porkoláb Lajos úgy fogalmazott: „akkor csinálunk valamit jól, ha nem akarjuk abbahagyni”.

Kötetbemutató
A szerző és a méltató valójában elbeszélgettek egymással a kötetről a Lorántffy központban szép számban megjelent érdeklődők előtt. A Nagyvárad történelme kutatásának a nehézségeiről szólva Fleisz János elmondta, hogy az 1940–1944 közötti időszak egy fehér folt a magyar történetírásban, egyrészt mert a forrásadottság nem megfelelő, másrészt pedig azért, mert senki sem foglalkozott szívesen ezzel a korszakkal: pár mondatban elintézték az egész időszakot, mintha akkoriban nem lettek volna fontos teljesítmények. Fleisz János hozzátette, hogy vannak ennek a korszaknak nagyon szép, és nagyon csúnya szakaszai is.

A korszak

Az említett korszakolás kiindulópontja a Második Bécsi Döntés, amely lényegében a tengelyhatalmak stratégiai döntése volt: a velük szövetséges Magyarországból és Romániából két, nagyjából azonos méretű államot faragtak, mindkét országban nagyjából azonos nagyságrendű kisebbséggel, mert úgy látták, hogy ez szolgálja leginkább a Harmadik Birodalom érdekeit. A döntés nyomán Erdély északi része és Nagyvárad is visszakerült Magyarországhoz. A könyvből többek között kiderül, hogy bár az 1919-es impériumváltáskor hatalmas veszteségek érték Nagyváradot – a jogakadémia, az önálló színtársulat és a római katolikus püspökség megszűnése –, az eltelt húsz év alatt mégsem sikerült román várost csinálni belőle, ugyanis az 1941-es népszámláláskor a 92 ezres lakosság 92 százaléka magyar anyanyelvű volt. Ezért sem meglepő, hogy 1940-ben alig néhány hét alatt visszaállt a magyar polgári közigazgatás a városban.

Művelődési élet

Fleisz János hangsúlyozta, hogy az azt megelőző húsz évhez viszonyítva teljesen más minőségű művelődési élet alakult ki Nagyváradon a tárgyalt időszakban. Elmondta: érzékelhető volt az a törekvés, hogy Nagyváradot ismét kulturális központtá tegyék, hiszen ismét lett állandó és önálló színháza Váradnak, újralétesítették a nagyváradi római katolikus püspökséget. Olyan jeles írók alkottak Váradon, mint Horváth Imre és Tabéry Géza. A képzőművészeti élet is erős volt a városban, bár az kétségtelen, hogy a zsidótörvények negatívan érintették a helyi képzőművészeti életet. A beszélgetés után a megjelentek tehették fel kérdéseiket. A kötetbemutatón közreműködött Meleg Vilmos, aki Kölcsey Himnuszát, és váradi költők verseit szavalta el, valamint a Nagybajnócai Népdalkör három fiatal énekese, akik bukovinai népdalokat adtak elő. Az esemény szeretetvendégséggel zárult.


2018. január 14., vasárnap

A MAGYAR KULTÚRA ÜNNEPE 2018

Közösség formáló kultúra
 


Nagyvárad, 2018. január 19. (péntek) 17.00 óra
Helyszín: Nagyvárad, Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ, Múzeumterem. Ezredévi emléktér / Str. Libertatii 40. szám.

Üdvözlő beszédek:
Dr. Fleisz János egyetemi tanár, a BINCISZ elnöke, az EMKE alelnöke
Porkoláb Lajos, a Megyei Népfőiskolai Egyesület Debrecen elnöke

Könyvbemutató
Dr. Fleisz János: Nagyvárad művelődési élete 1940-1944. Nagyvárad, 2017.
A szerzővel beszélget: Porkoláb Lajos
Közreműködik a berettyóújfalui Nagy Bajnóca Népdalkör

Szervezők:
MAGYAR POLGÁRI EGYESÜLET-NAGYVÁRAD
BIHAR MEGYEI ÉS NAGYVÁRADI CIVIL SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE
(BINCISZ)

Együttműködő partnerek:
Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), Partiumi Alelnökség
Bihari Népfőiskola, Berettyóújfalu
Biharország Civil Társulás
Megyei Népfőiskolai Egyesület Debrecen
Sapientia Varadiensis Alapítvány


2016. október 18., kedd

Civilek baráti találkozója

Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ),
Bihari Szabadművelődési és Népfőiskolai Egyesület,
Megyei Népfőiskolai Egyesület- Debrecen,
Sapientia Varadiensis Tudományos Kulturális Alapítvány

tanulas unnepe.jpg

MŰVELŐDÉS HETE-TANULÁS ÜNNEPE 2016
NAGYVÁRADON

Civilek baráti találkozója
2016. október 20. (csütörtök), 16.30

IMG_20160525_164426.jpg
Helyszín: Nagyváradi Vár. Tanácskozóterem (I épület).

16,30 óra Megnyitó:
Dr. Fleisz János egyetemi tanár, a BINCISZ elnöke, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alelnöke
Porkoláb Lajos a Megyei Népfőiskolai Egyesület- Debrecen elnöke, a Magyar Népfőiskolai Társaság (MNT) alelnöke
16,45 óra Könyvbemutató: Fleisz János: Az erdélyi magyar sajtó története 1940–1944. Pécs, 2016.  
A kötetet ismerteti Pap István újságíró, szerkesztő (Bihari Napló)
17,30 óra Előadás: Dr. Karácsony Sándor (1891-1952) pedagógus, tudós életművéről
Dr. Szabó Irma egyetemi oktató, Debrecen
A pedagógus és a felnőtt nevelő- Karácsony Sándor.

18,00 óra Baráti beszélgetés

2015. október 27., kedd

15 éves ünnepség Berettyóújfaluban

Október 22-én, csütörtökön Berettyóújfaluban megünnepelték a Bihari Szabadművelődési és Népfőiskolai Egyesület elindulásának 15 éves évfordulóját. Ennek tiszteletére nagyszabású ünnepséget szerveztek, amelyen az alapító tagok és pártolók nagy létszámban vettek részt.

Nagyváradot az eseményen dr. Fleisz János a BINCISZ elnöke, Fleisz Judit a Sapientia Varadiensis Alapítvány alelnöke és Meleg Vilmos az NCK ügyvezetője képviselte.

A rendkívül változatos és sokrétű tevékenységet felmutató civil szervezet egyike a legjelentősebbeknek a biharországi térségben, amelynek sikerült saját székházat építenie és ma is három főállású alkalmazottal rendelkezik.

Lisztes Éva elnök és Harasztosi Sándor volt elnök felelevenítették az indulást, amely főleg Porkoláb Lajosnak, a Nadányi Zoltán Művelődési Ház akkori igazgatójának kezdeményezésére történt, majd bemutatták a 15 éves sokrétű és rendkívül gazdag tevékenységet, amelynek egyik fő iránya a bihari térségi összetartozás, a nemzeti összetartozás keretében.
Külön kitértek azokra a széleskörű kapcsolatokra, amelyek Nagyváraddal, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségével és más civil szervezetekkel, intézményekkel, személyekkel kiépítettek.

A beszédekben elhangzott, hogy az Egyesület büszke arra, hogy tagjai közül nagyon sokan a közös célokért munkálkodnak, e nélkül nem sikerülne a hagyományok ápolása, kultúránk terjesztése, a határokon átívelő nemzetegyesítés megvalósítása.
A rendezvény keretében Meleg Vilmos színművész irodalmi összeállítást mutatott be, az alapító tagok emléklapokat és fényképeket kaptak.



A jó hangulatú baráti találkozó pezsgős állófogadással zárult, ahol a további sikerek kívánása mellett, már a jövőbeli tervek is megfogalmazódtak, köztük a Magyar Kultúra Napja közös elindításának 15 éves ünnepi évfordulójára tervezett berettyóújfalui és nagyváradi rendezvények megszervezése.


2015. augusztus 10., hétfő

A Himnusz megalkotójára emlékeztek

Kölcsey Ferencre emlékeztek a Civil Társadalom Napján belül megszervezett szombati rendezvényen, a nagyváradi Góbé csárdában. A találkozó kötetlen beszélgetéssel zárult.
A rendezvényt a Regionális Fejlesztési Alapítvány és a Bihar megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége szervezte a tizenötödik alkalommal megszervezett Civil Társadalom Napja részeként. Baksa József, a Regionális Fejlesztési Alapítvány projektvezetője nyitotta meg a rendezvényt – mint elhangzott, a találkozó a miskolci székhelyű, tíz éve létesült alapítvány egyik projektjén belül jött létre.
Életút
Dr. Fleisz János egyetemi tanár, a BINCISZ elnöke elmondta: igyekeznek nagyobb léptékben gondolkodni, eddig Biharország, mostantól pedig a határ menti térség összetartozásának fejlesztésében szeretnének közreműködni, igyekeznek felvállalni a Partium értékeit is. A későbbiekben a történész egy előadás során mutatta be Kölcsey, a „világéletében gyönge testű, betegségekkel küszködő, mindössze negyvennyolc évet megélő férfiasan kemény lelkű ember” életét, aki kiterjedt és fontos életművet hagyott hátra. Szó esett azokról az olykor kíméletlen írásairól is, melyekben elmarasztalta többek között Csokonait és Berzsenyit, s nem vette észre, hogy amiért egy életen át harcolt, az pont kettejük költészetében fogalmazódott meg a legmagasabb szinten. A közönség eleinte mint kritikust és irodalmi vitatkozót ismerte meg. Élete végső éveit a nagy politikai perek töltötték ki, végső tevékenysége Wesselényi védelme volt, de a főtárgyalást már nem érte meg, 1838-ban halt meg egy szervezetén elhatalmasodó nátha következtében. „Nevét, emlékét a köztudatban múlhatatlanul idézi Nemzeti Himnuszuk. Életműve és emberi tartása miatt megérdemli, hogy születésének 225. évfordulóján megemlékezzünk Nagyváradon is róla” – hangzott el.
Versek
Meleg Vilmos színművész összeállítást adott elő Kölcsey Ferenc verseiből, Névben él csak, többé nincs jelen címmel. Tizenegy költeményt szavalt el, végül pedig a Himnuszt. A színművész főleg azokra a hazaszeretet és nemzetféltés által uralt versekre helyezte a hangsúlyt, melyeket akár első hallásra is könnyű felfogni, s amelyek hozzá is közel állnak, mondta el utóbb, kérdésünkre válaszolva.
A rendezvény második felében bemutatkoztak a jelenlévő civil szervezetek képviselői, majd kerekasztal beszélgetés következett, melynek során a résztvevők a határon átnyúló együttműködéssel kapcsolatos tapasztalataikat osztották meg, elképzeléseiket jövőbeli közös tervekről, együttműködési formákról.
Neumann Andrea

----------------------------------------------------------------------------------------------


Civil vezetők Sződemeteren
C:\Users\Fleisz\Desktop\Civil nap 2015\DSCN0178.JPG

A Kölcsey „225” megemlékezés második napján a Regionális Fejlesztési Alapítvány (Baksa József), a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) (dr. Fleisz János), a Nagyváradi Civil Kerekasztal (NCK) (Meleg Vilmos) és a Megyei Népfőiskolai Egyesület (Porkoláb Lajos) vezetői tiszteletüket tették Sződemeteren Kölcsey Ferenc szülőházánál. Örömmel vették tudomásul, hogy két nappal azelőtt, hosszú idő után újból kihelyezték a ház falára az évek óta eltűnt emléktáblát.